A Galériáról

Killts Az Rdi Vrosi Galriban 20130108 1990831501A kívül-belül megújult Gesztelyi-ház, Érd új képtára

– A Művésztelep megnyitóján T. Mészáros András polgármester azt mondta, hogy 20 éves álom valósul meg a Galéria megnyitásával. Kik álmodtak és mit 20 évvel ezelőtt? 
– 1992-ben alakult és ma is működik az X – art Művészeti Egyesület, alapítótagjai: T. Mészáros András, Karsch Manfréd, Márczi Kitty, Eőry Emil, és jómagam, már akkor megfogalmaztuk az alapítóokiratban is, hogy város központjában lévő Gesztelyi-ház felújítása szükségszerű lenne, és kívánatos lenne az is, hogy itt működjön a városi galéria. Ez egy olyan épület, aminek megmentését nagyon fontosnak tartottuk. A Magyar Földrajzi Múzeum szárnyépületéről van szó, műemléképületegyüttes, nem sok ilyen van a városban. Nagy veszteség lett volna, ha ez az érték elvész. Az 1812-20- ban épült épületegyüttes része lóistálló volt, boltíves, oszlopos lóistálló – milyen szépen tudtak abban az időben építkezni! A Nyári Zenélő udvar, illetve egyéb rendezvények helyszíne az egykori kocsiszín, a Múzeum pedig Pelikán vendégfogadó volt, a Budapest-Székesfehérvár úton haladó kocsik itt álltak meg pihentetni a lovakat, megszállni és vacsorázni. 
IMG 4356Hosszú, kemény harc árán sikerült, hiszen minden kurzusban felvetettük ezt az elképzelést, ám a mindenkori képviselő-testületet nem sikerült meggyőzni a Galéria szükségességéről. Öt éve adódott a lehetőség, hogy EU „A városközpont akcióterülete attraktivitásának valamint funkcionális működésének fejlesztése” című pályázaton be tudtuk vonni a Gesztelyi-ház felújítását is. A város főterének megújítása, sétálóutca a Felső utca és a lakóte- Megvalósul egy húszéves álom megszeretik az itt folyó dinamikus, színvonalas rendőri munkát, és az iskola elvégzése után is maradnak. A rendőrkapitány úr beszámolt arról is, hogy Budapest és környéke a legfertőzöttebb terület az országban, a megyei kapitányságok közül pedig azok – így Érd is –, amelyek közvetlenül határosak a fővárossal. A bűnözési helyzet évek óta szinte változatlan, komoly emelkedés vagy csökkenés nem történt. Remélhetőleg az új őrmesterek segíteni fognak a helyzet jobbításában. lep között, a Múzeum tetőterének beépítése és a Gesztelyi ház galériává történő átalakítása azt jelenti, hogy életet leheltünk a városközpontba. Augusztus 20-án lesz az ünnepélyes átadás, megnyitó, amelyre szeretettel invitálok is mindenkit, hiszen egész napos, változatos, zenés programok várják az érdieket – szeretném ha a város apraja-nagyja birtokba venné ezt az 1,2 milliárdos beruházást teljes egészében, hiszen a sétálóutcán már folyamatosan üldögélnek a padokon, a gyermekek játszanak a szökőkútnál, a Múzeum felújított tetőterét átadtuk a Múzeumok éjszakáján.       – Érd város képzőművészeti életének talán legjelentősebb eseménye egy városi galéria nyitó kiállítása. Miért éppen a most összeállított anyagra esett a választás? 
      – A kiállításokra figyelő közönség tudja, hogy minden évben megrendezzük az Érd és környezetében élő művészek kiállítását, Téli tárlat címen, a Magyar Kultúra napján. Úgy gondoltuk, hogy az érdi Városi Galéria átadása csak úgy lehet méltó, ha a megnyitó kiállítást az érdi és környéki művészek munkáiból állítjuk össze. Nagy munka volt, egyrészt felkutatni, hogy kik élnek itt, hiszen folyamatosan költöznek Érdre festők, szobrászok, iparművészek. Örülök, hogy a meghívásunkra mintegy 50 alkotó jelentkezett. Szakmai zsűri értékelte, válogatta a kiállítás anyagát: Aknay János Kossuth-díjas festőművészművész és Novotny Tihamér művészeti író. A program 16.30-kor kezdődik, T. Mészáros András polgármester és Aknay János, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke avatja a Városi Galériát, Feledy Balázs művészettörténész nyitja meg a kiállítást.
      A (10)Hadd mondjam a bánataimat is a megnyitóval kapcsolatos kommunikációt illetően, hiszen az érdeklődő érdi közönség az újságokban, illetve a helyi tévében megnézte az augusztus 20-ai ünnepi programot, ahogy magam is, és a legnagyobb meglepetésemre a főszereplő kiállítás nem került megemlítésre, nem kapott kellő hangsúlyt. Nem értem az okát, hiszen nagy jelentősége van. Talán még van idő korrigálni, hiszen a rendezvény, s egyúttal a pályázati záróesemény súlyponti eseménye az oly rég óhajtott érdi Városi Galéria megnyitója. 
      – Tehát augusztus 20-án ünnepélyes megnyitó, a kiállítás szeptember 24-éig látogatható. Hogyan tovább, a Galéria tetőteréről még nem esett szó, pedig az is reprezentatív. 
      – A Galéria további működésének munkaterve a következő: a jelenlegi összeállítást követően feLugossy László képzőművész, performer (1947.), a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapítója hozzá el munkáit az érdi közönségnek, utána Sz. Varga Ágnes Kabó festőművész kiállítása következik, majd a III. Művésztelep alkotásait mutatjuk meg a közönségnek. Az épület alsó szintjén időszaki kiállításokra alkalmas kiállítótér lesz. Ugyancsak a földszinten Művészkávézó nyílik, amely lehetőséget ad arra is, hogy művészetkedvelő közönség, baráti társaság egy elegáns kávéházban, zavartalan körülmények között töltse az időt, beszélgessen a meghívott művészekkel. Természetesen mindenki számára nyitva áll, igazán hangulatos lesz a kerthelyisége is, egyrészt a tér fele, másrészt a Múzeum kertjében. A társasági élet egy új, kellemes színtere lehet. Nemcsak kiállításokkal fogadjuk a közönséget, hanem a művészetek más ágainak is teret adnunk: beszélgetős programokkal, előadóestekkel, zenés műsorokkal és művészetpedagógiai tevékenységet is tervezünk, elsősorban gyerekek, fiatalok számára. Az emeleten az Érdi Művésztelep alkotóinak állandó kiállítását rendezzük be. Azt sajnálom, hogy a térségi művészek nagy gyűjteményes kiállítását nem tudjuk a tér szűkössége miatt létrehozni. A következő küzdelem az lesz, hogy ennek a gyűjteménynek is helyet találjunk a városban, méghozzá – szerintem – a Múzeum épületegyüttes Felső utcai szárnyában, amely pontos tükörképe a Gesztelyi háznak, ezt annak idején eladta a város. A feladat, az újabb álom hogy a következő 20. év végére, vagy hamarabb ez is elkészüljön – s ha nem mi, akkor az utánunk jövők tegyék ezt meg. Nemzetközi téren is keressük a kapcsolatokat, Párizsból, Erdélyből, Szlovákiából, Lengyelországból vannak meghívásaink, s a testvérvárosokkal is szeretnénk cserekiállításokat szervezni. 
      Szándékunk, hogy Érd és környéke képzőművészei megfelelő módon legyenek reprezentálva, de nem szeretnénk, ha pusztán lokális kiállítóhellyé válna, országosan is jelentős művészeti galériát akarunk megteremteni. El is kezdődtek a tárgyalások Aknay Jánossal, a Magyar Alkotóművészek Egyesületének elnökével, ők évi 4 kiállítást szponzorálnának Kárpát-medence jeles művészeinek munkáiból. Az elnök úr részéről az az igény is felmerült, hogy mivel a különféle műfajoknak az országon belül törzshelyeket kíván találni – pl. a debreceni Modem, a Műcsarnok, az Iparművészeti Múzeum – ide illeszkedne az érdi Galéria, amely a fotóművészetnek adna helyet. Rangos névsor, kicsit meg is rettentem, hogy nagy, országos merítésű kiállításra talán kicsi a tér, de megszokott dolog, hogy nem egy helyen állítanak ki, hanem városon belül több helyszínen. Így évente vagy kétévente bemutatkozna Érden a magyar fotóművészet színe java. 
      III. Érdi Művésztelep 
      – Nem azokat az időket éljük, amikor művésztelepek alakulnának, a súlyos gazdasági helyzetben nem ez az elsődleges támogatási cél, miért a fontos egy városnak, hogy ilyen jellegű tevékenységet támogasson? 
      – Amikor 1926-ban Szentendre polgármesterét megkereste nyolc fiatal festőnövendék, Réti István tanítványai, hogy szeretnék ha a településen művésztelep jönne létre, akkor nyílt szívvel fogadta őket a polgármester. Most láthatjuk, mi lett Szentendréből. Turisztikai vonzása is lehet, a város imázsát pozitívan befolyásolja, a művészek külföldön is kiállítanak, viszik a város jóhírét. Érd esetében az indokolja, hogy a kistérségben több mint félszáz művész él, az írókat, előadóművészeket, iparművészeket nem is számítva, jelentős létszámú az a művészértelmiség, aki itt él és dolgozik. Egyenként is, összességében is kapcsolatban állnak a közönséggel. Érden kialakulni látszik egy olyan művészeti élet, amely természetes lenne egy ekkora városban, csakhogy eddig ennek nem voltak hagyományai. Most alakul az a közeg, amely majd megteremti ennek a feltételeit is. 
      – Az idei, III. Művésztelep alkotói Aknay János, Büki Attila, Csetneki József, Eőry Emil, feLugossy László, Győrffy Sándor, Hudák Maja, Karsch Manfred, Puha Ferenc, Fritz Rautner, Sz. Varga Ágnes Kabó, Wrobel Péter, és Ön, jelentős pályaívvel rendelkező művészek, köztük Kossuth- és Munkácsy díjasok is. Ön az esemény szervezője, vezetője, milyen alapon hívja meg a művészeket, hogyan folyik az élet a két hét alatt? 
      – Valóban, harmadik éve működik az Érdi Művésztelep, ahol az ország több pontjáról – Sárospatak, Szentendre, Budapest, Pomáz – érkeznek művészek, akik minden évben itt hagynak a városnak egy-egy képet, amelyből kialakul majd a Városi Galáriában egy állandó kiállítás. Szakmailag kihívás, hogy jó minőségű legyen a művésztelep, a művészeket értékorientált, és nem merkantil szellem vezesse, legyen belső igényesség mindenkiben, legyen közös szellemiség, ami összetartja az alkotógárdát. Az is fontos, kiket hív meg a szervező, hiszen az alkotás magányos műfaj, nehezen viselik a közösséget, éppen ezért nem cseréljük a tagokat, az a mag, akik alapították, mindig jelen vannak, egy-két új résztvevőt hívunk minden évben. Tavaly volt tematikai megfogalmazás, arra biztattuk az alkotókat, hogy nagy képek szülessenek, kezdik elfelejteni a monumentális alkotásokat, pedig volt ennek hagyománya. 2méter címmel kiállítást is szerveztünk, szerintem nagyon jó, valóban monumentális művek születtek. Idén nem volt konkrét tematika, a legjobb művek akkor születnek, amikor hagyod, hogy csinálják amit szeretnének, amit szívük-lelkük diktál. Mindenki hozta magával azt a programot, érzést, ami benne születik. Van aki improvizatív módon dolgozik, van aki hozza a témát, érkeztek vázlatokkal, nincs erre szabály. Sikeres volt a művésztelep, több mint ötven mű született. 
      – A Művésztelep Ófaluban működik, a volt iskolában rendezik be a műtermeket, a Thermál Szállóban laknak és étkeznek. Miért éppen Ófalu? – Érd-Ófaluban működött egy művészkolónia, a Szépműves Műhely a 40-es években, a Kalot mozgalom keretén belül, Illéssy Péter (1902-1962) festőművész vezetésével – tudomásom szerint az egész Kalot mozgalom egyetlen művészeti iránya. Sajnos a háború után felszámolták a Kalotot, börtönbe csukták a vezetőit, így az érdi népfőiskola is a kommunizmus áldozata lett. De Ófaluban lakott és dolgozott Szepes Gyula érdi festőművész, akinek emlékét is ápoljuk. Remélem, hogy még évtizedekig működik a Művésztelep, mert ha leállna ez a folyamat, akkor semmivé válna mindaz amit eddig tettünk.