A Művésztelep

MuveszteleplogoPNG

 

Az alapító okirat többek között kimondja: az Érdi Művésztelep célja, hogy évről évre tíz (öt meghívott és öt helyi) művész részére megfelelõ feltételeket teremtsen az elmélyült alkotásra, ezzel segítve a város mûvészeti életének élénkítését. Az alkotók szállásáról, étkeztetéséről, műteremmel való ellátásáról az érdi önkormányzat gondoskodik, cserébe a művésztelepen született művek egy őszi kiállításon a nagyközönség elé kerülnek, valamint a művészek egy-egy munkájukat felajánlják a városnak. Kéri Mihály festőművész, a művésztelep vezetõje a sajtótájékoztatón kifejtette: a hasonló mûvésztelepek nyomdokain elindulva és a kortárs mûvészek népszerûsítésének köszönhetõen rendkívül magas színvonalú tárlatokra számíthatnak az érdiek. Ráadásul a város tulajdonába kerülõ mûalkotásokból egy jelentõs, korszerû és igen értékes gyûjtemény jöhet létre, ami egyedülálló lesz az egész régióban, ide értve Budapestet is. Hozzátette: jövõre a Magyar Földrajzi Múzeum közelében felépül és év végéig átadják az érdi galériát is, ahol – az ilyen alkotásokból – egy állandó kiállítás várja majd a látogatókat. Egyébként a régi ófalusi iskolában mûködõ ideiglenes műtermek látogathatók, és egyebek mellett az is cél, hogy a városban alkotó mûvészek megismerkedjenek egymással, és jó kapcsolatba kerüljenek az itt élõ lakossággal is. Kéri Mihály újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az Érdi Mûvésztelepen nincsenek kitûzött témák, sem adott technikák, stílusok vagy egyéb mûvészeti besorolások alapján történő „válogatások”. Néhány más mûvésztelepen voltak erre törekvések, de alapvetõen kudarcba fulladtak. Az egyedüli, amit megkövetelnek a mûvészektõl, az a minõség, amit természetesen mindenkinek a saját metodikájában kell produkálnia. Ez tehát alapvetõen egy valódi mûhely, ahol munka, készülõdés folyik, ezért nem biztos, hogy végleges is mindaz, ami ezekben a napokban vászonra kerül, hisz elképzelhetõ, hogy késõbb, otthon fejezõdik majd be a mû. Emiatt nincs záró kiállítása a mûvésztelepnek, hanem az itt készülõ mûalkotások majd csak õsszel kerülnek közszemlére. T. Mészáros András polgármester azokról a szándékokról beszélt, amelyek végül a mûvésztelep létrejöttéhez vezettek. Mint mondta, már évekkel ezelõtt irigyelte azokat a településeket, amelyeken sikeres mûvésztelepek mûködtek, és már a 90-es években – amikor alpolgármesterként vett részt a város vezetésében – Kéri Mihállyal együttmûködve, próbálkoztak hasonló létrehozásával, de sajnos csak a tárlatokig jutottak, a mûvészeti tábor nem született meg. Késõbb, 2006-ban, amikor polgármesterré választották, ismét felmerült a helyi mûvésztelep megalapítása, de így is csaknem három évbe került, míg végül tetõ alá hozták ezt, a város szempontjából is igen jelentõs mûvészeti létesítményt.– Megfigyelhetõ ugyanis– tette hozzá a polgármester –,hogy a mûvészet egyfajta kitörési lehetõséget jelent a települések számára, hiszen fokozott figyelem veszi körül azokat a helységeket, amelyekben mûvésztelepet mûködtetnek. Itt van tehát az alkalom, hogy Érd is beírja nevét ezen városok, falvak sorába! Az Érdi Mûvésztelep alapító okiratát T. Mészáros András polgármester mellett a meghívott mûvészek: Csetneki József (Sárospatak), Györffy Sándor (Budapest), Puha Ferenc (Szigetszentmiklós), Sz. Varga Ágnes (Pomáz), Wrobel Péter (Budapest), valamint a helyi mûvészek: Büki Attila, Eõry Emil, Karsch Manfred, Kéri Mihály, K. Izcrám mint alapítók neve fémjelzi. Õk valamennyien az elsõ Érdi Mûvésztelep résztvevõi is egyben. Végül a sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy bár sokaknak úgy tûnhet, elõzmények nélkül, „mesterségesen” hozták létre az érdi képzõmûvészeti mûhelyt, mégsem elõzmények nélküli ez a kezdeményezés. Kéri Mihály emlékeztetett rá: a szálak még a II. világháborút megelõzõ évekre nyúlnak vissza, amikor 1940 tájékán a KALOT mozgalom éppen itt, Ófaluban mûködött, és Illésy Péter vezetésével kézmûves mûhelyt hozott létre. A korabeli sajtó és rádió is folyamatosan kilátogatott Érdere, és rendszeresen tudósított a politikai mozgalom keretében folytatott mûvészeti életrõl. Egyik központja volt tehát ennek a mozgalomnak az érdi telephely, amelynek része volt a szellemi mûhely, és sok évtizeddel késõbb ugyanitt, Ófaluban veszszük fel azt a szálat, amit Rajk László 1947-ben elszakított– fogalmazott Kéri Mihály. Az Érdi Mûvésztelep alkotói tehát augusztus elsejéig népesítik be az egykori iskola, ma már az Egyesített Pedagógiai Szakszolgálat székhelyét.Valamennyiüknek sikeres, termékenyalkotói munkát kívánunk!

(forrás: Bálint Edit)